2009. július 19., vasárnap

pillanat...

Idestova másfél éve van életemben Art, de csak ma szembesültem először azzal a ténnyel, hogy van a világon legalább egy cigány gyermek, aki mosolyogva jön szembe velünk!
A fagyiját tartó kezét felemelte,széles mosollyal közelített felénk,és magállt előttünk. Szabad kezével megsimogatta kutyám,és én csak ennyit tudtam kinyögni a meglepetéstől :-De éééédeeees!
Nagyon szereti a kutyusokat, mondta Anyuka,és én gratulálva gyermeke tiszta lelkéhez, tovább bandukoltam,és azóta is emésztem a látottakat...

Nincsenek megjegyzések: