2009. szeptember 28., hétfő

Katt

Hál istennek az utóbbi 10 évben nem nagyon fordult elő velem, hogy olyan embert engedtem magamhoz közel, akiben nagyot kellet csalódnom!!! Vigasztalom magam, hogy ezzel az eggyel még mindig jó a statisztikai arány, meg a kivétel erősíti a szabályt, meg egy csomó okosság... de kenhetem a falra...
Ígéretekből nekem az utóbbi 13 évben volt annyi, hogy a padláson már nem fér el, ezért béreltem egy repülőgéphangárt, és most oda hurcolom őket...(van már így autóm, lakásom, ahol a pasimmal élek boldogan, mert én vagyok a második felesége,és velem akar élni, új szekrényem, fullextrás telefonom.....) Ő is csak ígérget az utóbbi időben, bár nem ilyen komoly dolgokat, csupán emberieket! Azt pedig ugye nem oly nehéz teljesíteni még pénz nélkül sem!!! Azt hittem barát, de azokat nagyon nehezen találni, és róluk is kiderülhet hogy valójában gazemberek! Nem baj, ha legközelebb a szemembe néz, már tudni fogom, hogy "sosemvolt" , és úgy fogok majd én is bánni vele! Jó mulatást a másik életedben amire oly nagyon készülsz barátom!

1 megjegyzés:

Fuci írta...

Bár mérföldekkel több tapasztalattal rendelekezel, de szánalmas pár Földön töltött évem alapján azt a konklúziót vontam le, hogy senkitől sem szabad várni semmit (amit megígért, azt meg pláne nem!), aztán max. meglepődhetsz, ha tényleg találtál egy barátot!