Ki érti ezt???

Anyukád, és jó esetben Nagymamád is arra tanít gyermekkorodban, hogy minél háziasabb vagy, annál jobban megbecsülnek majd a leendő 'kérők'. Tanulj meg főzni, tésztát gyúrni kicsi kezeddel, mert 'a férfi szívéhez a gyomrán át vezet az út', tanulj meg szépen vasalni, mert akkor látja a többi ember, mennyire jó feleség vagy, tanulj meg varrni, hogy megfoltozhasd ruháit, ne kezdj el sikítva rohanni a szomszédba, ha ki kell cserélni egy villanykörtét a lámpában, blablabla.
Mi szorgalmasan meg is tanultuk ezeket a 'létfenntartáshoz' szükséges dolgokat, de mostanában úgy látom, ezeket is lehúzhatom a vécén, és egy évszázad tézisei kezdenek zokogva porba hullani a szemem láttára, ugyanis a 'mai' férfiaknak ez már mit sem számít...
-'Nem pucolok hagymát, mert könnyes lesz a szemem, és amúgy is marha büdös, és te jobban főzöl, akkor már a kaját is megcsinálhatnád!'
-'Neked ott a kocsi a segged alatt, nehogy már nekem kelljen lemennem a közértbe egy kiló kenyérért!'
-'Vateráztam cuccokat, és bár itthon vagyok egész nap, de nem értem rá, menj már el légyszi érte, és hazafelé vásárolj be, mert kaja sincs itthon, és útközben találd ki, mit akarsz vacsizni, mert te fogod megfőzni DRÁGÁM! Ja, és hozz nekem is cigit!'
-'Bár te fizeted a rezsit, a számlákat, a telefonjainkat, azért az én fizetésemet ne nagyon számold, mert az az enyém.'
Ezek csak a hétköznapokban hallott egyszerű kifogások, vagy alázások részei, amiket a férfiak örömmel benyelnek, mint egy jó pofa sört!
Elmesélem a kedvencemet:
-'Nyúúúszííííí repkednek a bogaraaaaak a szemem előőőtt, nagyon zavaaar!' és nyúúúszííí rohan, legszívesebben a szájával kapkodná el 'imádottja' elől a bogarakat, csakhogy ne zaklassák szegényt...ehelyett csapkod a kezével, és olyan látványt nyújt, mint egy parkinson-os idióta!!!
Előbb említett nyúúúszíííval, és 'imádottjával' hármasban beszélgettünk. Arról volt szó, hogy vajon mik leszünk következő életünkben? 'imádott' megjegyezte, hogy nyúúúszíííí biztosan egy nagy fertőtlenítős flakon lesz, mert annyira tisztaságmániás! És mit tesz erre a 'férfi'? Sértődötten elindul hazafelé, mormog, hogy hogyan alázhatta meg 'imádott' a barátnője előtt, harmadik lépés után visszafordul, és várja, hogy 'imádott' menjen bocsánatot kérni! 'imádott' pedig megy, nyúúúszííí-zik egy sort, dörgölőzik a marhához, és már meg is van oldva a probléma!
Nyúúúszííí egyébként egy irtó jóképű, fantasztikus seggű katonaféle volt, aki otthon főzött, mire 'imádott' hazaér, takarított, mert már nem tudta nézni a kupit a lakásban, és egy árva üveg hideg sör nem sok, annyi sem volt a jutalma, amikor ő hazaért a munkából! Ja, és 'imádott' ott csalta, ahol tudta, aztán a tivornyából hazaérve előadta a fáradtat, nyúúúszííí meg hagyta alukálni, csendben lement a közértbe, és megkérdezte, 'mit akarsz reggelizni DRÁGÁM'? Amikor pedig rájött a férfi, hogy komplett hülyét csináltak belőle, csendben elpakolt, levitte kocsijába a cuccait, megvárta míg 'imádott' hazajön, közölte vele, hogy tudja, mit művelt a perszóna, és lelépett. Azóta még jobban meg van veszve 'imádott'-ért, és keres minden alkalmat, hogy összefuthasson vele, és bár új barátnője van, még mindig ugrik 'imádott' első telefonhívására! Ugyanazt csinálják mint eddig, csak már nem dugnak!
Szóval úgy tűnik, ezek jönnek be a ma férfijának... a lényeg, hogy minden helyzetben nélkülözhetetlennek, és roppant fontosnak hihessék magukat, mert amit kérnek tőlük, azt csak ők tudják megcsinálni, a nyavajgásra ugranak, mint a betanított bolha, és mikor elvégezték a kért dolgot, nyugodtan hátradőlnek karosszékükben azzal a tudattal, hogy ma is megérte felkelni!

első randi?

Először egy 52 éves emberkével találkoztam...Odáig volt értem, szépeket írt, kedves, aranyos, jól öltözik, sokat tud az életről...DE NEEEEMÁÁÁÁÁÁÁ!!!
Nekem egy fiatal férfi kell, az 'öreg' fószerből elegem van, ilyen fagyit már nyaltam! Könyörgöm a mindenhatónak, csak egyetlen egyet lökjön már ide nekem, aki nem vén, nyomorék, érszűkületes, és még fel tud tüzelni! (mondjuk az utolsó lesz a legkönnyebb:-) ) Ja, és én is fel tudjam tüzelni kék bogyó nélkül is...

randivonal

Szingliségem első nagy tette, hogy regisztráltam társkereső oldalakon. Azért tettem mindezt, mert nyolc ismerősöm is így talált párt magának, és kettőnek az ujján már gyűrű is van.Na gondoltam, itt a nagy lehetőség, készen állok rá, hogy engem is lerohanjon életem férfija!
Első két bejelentkezésem alkalmával kb. 43 perverz barom talált meg azzal a kifejezett szándékkal, hogy majd én biztosan örömmel beteljesítem minden ferde vágyukat, és ennek természetesen mindketten marhára örülni fogunk. Még jó, hogy 'végleges letiltás' gomb is van a menüben...
Harmadszorra kissé lelohadt a lelkesedésem. Két napig fel sem mentem 'bosszúból', de a kíváncsiság győzött. Gondoltam, ha engem nem találnak meg, majd én keresek egy életképes hímet, kezdeményezek, stb.. Tettem fel magamról mostani fotókat, hogy ne érezzék becsapva magukat, levelet írtam tűzoltónak, hivatásos katonának, jóképű kopasznak, kutyásnak, világfinak, ezer meg ezer képet nézegettem végig, ( a csúcs az, mikor áll a tükör előtt, és úgy csinál magáról képet, vakuval. Fetrengtem a röhögéstől) és reméltem hogy válaszolnak. Egy csak egy legény maradt a vidéken, akinek tetszettem, képkeretező! (juhéé, nem sofőr, vagy hentes!) Levelezünk, érdeklődik. Egy nagyon aranyos szakmunkás fiatalember is 'flörtöl' velem, ami azt jelenti, hogy elküldi nekem ezt a szót, és ennyi. Levelet már nem ír. Kösz! Egy másik meg 'pejoratív' értelemben szeretőt keres. A gyáva marha, biztos este 10-re haza kell érnie sárkány nejéhez. Faszfej, akkor ne itt keress, hanem az utcasarkon, annak még a nevét sem kell megjegyezned, a bemutatkozásodban meg előadod a művelt középvezetőt.
Nem fojtom alkoholba a bánatom, megyek inkább előre, mert sürget az idő! Minél előbb 'társat' kell találnom. A nagy számok törvénye alapján...

két fél az egy egész

Márti, és Laci. Karácsony előtt álltunk a munkahelyem előtt, és búcsúzóul megöleltek, egyik elölről, másik hátulról, mi voltunk a barát-szendvics. Oly mély benyomást tett ez a kedves gesztus rám, hogy azóta is sokszor eszembe jut, amikor nagyon szomorú vagyok!

szieszta

Kitöltöttem egy pohár jéghideg citromos Gössert, lábamat hanyagul feldobtam az asztalra, rágyújtottam egy remek szivarra, és éreztem, hogy ez most nagyon jó nekem!

Levél

Kaptam egy levelet, melyben Keresztanyám határozottan kijelentette, hogy csak akkor látnak szívesen, ha 'eladom a kutyát'! Elsőként leestem a székről, másodjára rágyújtottam,+ harmadjára is, és mégegyszer elolvastam, mert nem hittem a szememnek! Az az általam szeretve tisztelt ember mondja ezt, akinek én voltam az esküvői tanúja, (nem a saját gyereke!) három évvel ezelőttig minden hétvégén ott 'hédereltem' náluk, ott voltam, mikor elvesztették kedvenc kecskéjüket, mikor megszülettek a macskái, szebbnél szebb emlékekkel gazdagodtam, és úgy éreztem nálánál jobban senki sem ért meg engem. Előzmény: megmondtam a véleményemet, és kiálltam az 'enyéimért'!
Megfordult velem a világ egy percre, majd rezignáltan tudomásul vettem, hogy ha neki ennyit érek, akkor az elmúlt időket nyugodtan lehúzhatom a vécén...és megtettem.

New Age

Miközben a sok tű szorgalmas berregéssel nyomja a színeket a bőrömbe, azon morfondírozom, miért vállalják ezt az emberek? Stílusuk kifejezéséért? Különcködésből? Vezeklésből? Emlékek örökre bevéséséért, nehogy elfelejtsék? Divatból? Bizonyításként?
Szerintem azért, mert valami tisztulásféle történik a fájdalom eltűrése közben. Megtanulunk hang nélkül szenvedni, miközben a tetováló összeszorított szájjal koncentrál munka közben, és csak fáj, és fáj, és még harmadnap is úgy húzódik, feszül, mintha megégetted volna. Egy más ember leszel utána. Már nem az, aki voltál, mert egy életre vállaltál egy dolgot a testedre, amit nem lehet leszedni.
Tetováltként kétféle érzést váltasz ki az emberekből. Vagy megütköznek rajta, vagy érdekli őket. (Ugyanez történik, mióta Art megvan az életemben. Vagy jesszusommal átszaladnak az út másik oldalára, vagy nekiesnek, hogy milyen szépségesen elegáns. Egyébként a legújabb hivatalos elnevezése: Megelevenedett Ebmauzóleum! Tetszik.)
Az az igazi, mikor évekig tervezed. 'Művészem' mesélte, hogy volt olyan megrendelője, aki beesett az ajtón, lecsapta magát a székbe, felhívta pasiját, és megkérdezte tőle: -Mucikám, akkor nyuszi, vagy pillangó legyen? Ez a 'divat tetkós'. Na ő 2 éven belül megbánja, hogy akkor, arra járt.
Nekem sokkal, sokkal több. Egy korszak lezárását jelenti, amit már akkor tudtam, amikor tavaly nyáron először találkoztam a tetoválómmal. Sok dologról lemaradtam azért, mert hagytam magam lebeszélni, de ott, akkor úgy éreztem nekem ez KELL, és megcsinálom, akármit is szól a világ. A körmös iskolát már két évvel hamarabb elvégezhettem volna, de hagytam magam 'vezetni', mert akkor még nem éreztem ennyire szükségét annak, hogy saját döntéseim legyenek, és megtegyem azt, amit Én akarok. A halogatásnak, befolyásoltságnak ezennel vége! Vállalom a gúnyos megjegyzéseket, vállalom, ha emiatt bárki elfordul tőlem, vagy meg sem akar ismerni, vállalom, hogy 20 év múlva is ezt fogom nézni, és ha esetleg majd nem tetszik,(ami ki van zárva!), akkor csak magamat okolhatom majd ezért, és nem fogok másokat hibáztatni, és ez egy nagyon jó érzés lesz!

U.I. Aranyos bácsika csodálkozva, kissé nyitva maradt szájjal figyelte az alsó lábszáramat, majd miután észrevette, hogy észrevettem, megkérdezte: -Műláb?
-Nem, tetoválás.
-Te jóságos atyaúristen! és továbbment.

khkh

Találkoztam lefokozott lovagommal. Most azzal dicsekedett virágnyelven, hogy ő mekkora lepedő virtuóz. Vahh! Összehozom egy asszonnyal, aki meg a saját kezét csókolgatja, miközben agyon dicséri magát, hogy mekkora szakember!

ahh

Annyi minden történt...
beszélgettem emberrel, mik a tervei, (görcsösen akartam valami lezárást, vagy tisztázást kicsikarni belőle) de rájöttem, hogy ezt velem kapcsolatban képtelen kódolni, így kineveztem magam szinglinek, (vagy egyedülállónak válasszatok) .,2 kérdést tettem fel neki, amire kitérő hablaty volt a válasz, ezért hagytam az egészet a francba, mert ha ő nem érez érdemesnek arra, hogy emberként bánjon velem, akkor én sem tisztelem meg ezzel., van véleményem, és nohát meg is tudom mondani, majd leszarom ki mit szól hozzá, mert elegem van a bólogató marha szerepből., ennek következtében a velem rendszeresen kommunikáló emberek száma rohamosan lecsökkent 3 főre., és hurrá, elkezdtem keresni!!! Agyban dől el minden!
Sajnálom az elvesztegetett időt, mert nem érdemelte meg, sajnálom, hogy nem jöttem rá előbb, kik viselnek álarcot, és néznek baleknak, sajnálom, hogy nem törtettem erősen, és nem tapostam meg hamarabb azokat, akiket most úgyis meg kell!!!