2010. július 22., csütörtök

két fél az egy egész

Márti, és Laci. Karácsony előtt álltunk a munkahelyem előtt, és búcsúzóul megöleltek, egyik elölről, másik hátulról, mi voltunk a barát-szendvics. Oly mély benyomást tett ez a kedves gesztus rám, hogy azóta is sokszor eszembe jut, amikor nagyon szomorú vagyok!

Nincsenek megjegyzések: