100%

Ez egy szürke, esős, fika szombat, mégis tökéletesre sikerült! (Na jó, este 6 óta nem esik.) 3 és fél óra alvás után (milyen érdekes az ember, megszokta a kutyája szuszogását, de ha az Apja itt alszik, éber, és felriad mindenre) azt hittem, hogy hulla leszek, főként, mert ki is néztem az ablakon... Ez lenne az indiánnyár? Hisz rendes nyár sem volt, miért reménykednénk 'indiánban'??? Csak az eső esik szakadatlan, de a két kamikáze, vagyis Z.-ék, és mi, reggel fél 6-kor úton vagyunk sétára, fütyülve a szakadó esőre. Fura, hogy míg minket embereket halálra idegesít az eső, a kutyák akkor szaladgálnak, és bolondoznak a legjobban. Ronggyá ázva haza, fél óra olvasás a meleg ágyban, míg Apa felébredt, reggeli, kv, mesenézés. Ilyen lehetett volna a gyermekkorom, egy családban... 10-kor dolgoztam kicsit, Apa addig szerelte a cipősszekrényt, finom ebéd, Apa haza, majd pakolás. Elő a téli cuccokat, dobozba a nyáriakat. Egy kellemes telefonhívás, mikor is rájöttünk a Barátnőmmel, hogy boszik vagyunk, mert ugyanabban az időben, ugyanarra gondoltunk, és egyszerre tárcsáztuk egymást. Az esti sétánál már nem esett... most van fél 10, és jött a menetrendszerinti sms a "félbevágott donhuan"-omtól! Jó éjt, szép álmokat mindenkinek!