Tegnap voltunk 3 hónaposak. Számot vetettem, értékeltem, következtettem, önvizsgálatot tartottam, magamba néztem, stb. Tetszett amit láttam. A küzdést, a tenni akarást, az egymáshoz közeledést, a megbeszélt problémákat, az utcán kapott puszikat, és a megújulás szelét, ami egyre erősebben fúj mindkettőnket. Egyszerű, és természetes vele lenni. Örülök ennek a felfedezésnek, mert nem nyom a "megfeleléskényszer", nem kell folyton arra gondolnom, valamit elrontottam, de ha mégis, szépen kultúráltan megbeszéljük, és ez nekem momentán a legfontosabb. Az volt az érzésem, talán én jobban szeretem őt, mint fordítva, és a kezdeti lelkesedése már nem olyan intenzív, mint az elején. Hamar ítéltem, legközelebb kérdezni fogok. (ez az önvizsgálat első szabálya) Fejlődök, érzek, szeretek. Ez a legjobb, ami eddigi picike életemben történt velem!!!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése