2011. március 30., szerda

Mostanra ennyi...

Húúú még mindig nagyon küzdelmes az élet! Annyira különbözőek vagyunk, annyi mindent másképp látunk, és más fontos mindkettőnknek. Közeledünk egymáshoz rögös utakon, de azért jó is történik: bringáztam vele 15 kilométert, (névnapra kapott bicajommal,)és nagyon boldog voltam! (asszem ő is)

2011. március 7., hétfő

Parafenomén

...megbeszéltünk mindent röpke 4-és fél óra alatt, és megint rá kellett jönnöm, hogy önvizsgálat nélkül nincs semmiféle elfogulatlan vélemény. Túlságosan soká tartott az egyedüllét, túl sok mindennapi dolgomat kezeltem egyedül, túl merev is lettem ezáltal, és talán cseppet szélsőséges is...és talán túl intenzíven jött ez az eget rengető Szerelem! Pedig figyelek tényleg! Magamra, hogy ne kövessek el égbekiáltó hibákat, hogy ne tűnjek 'fapinának', aki mások érzéseit figyelmen kívül hagyja, a másikra, hogy meghalljam amit mond, érez, aztán annyira belefeledkeztem a nagy figyelésbe, hogy a lényeg mellett meg elmentem. A lényeg pedig a folyamatos mozgás, némi rugalmasság, fantázia, és már kész is a tökéletes kapcsolat! Legalább erre rájöttem a nagy eszemmel...és nem sajnálok senkit!

2011. március 2., szerda

Napok

A küzdelemről...
Nagyon nehéz, nagyon kemény, néha úgy érzem beleroppanok nap mint nap, reggeltől reggelig. Az első fele marha könnyű volt, mert szép, és tetszik, és boldogsággal tölt el, és jó. A másik fele bitang nehéz...amikor rájössz, hogy irtózik a felelősségvállalástól, amikor már nem siet hozzád este 8-ra, hanem ráérősen 9 után esik be az ajtón, majd be az ágyba, amikor megígér valamit, majd kis idő múlva magasról belekakál, amikor egész hétvégén csak egy árva órás közös programotok van, amikor betegen kutyázol, és eszébe sem jut kimenni hozzátok hogy beszélgetni tudjatok, (esetleg segítsen)...akkor rájössz, hogy talán jóval hevesebben szereted, mint ő téged, intenzívebben vágysz a közelségére, ebből kifolyólag nem könyörögsz hogy hagy szeresselek léééégyszíííí, mert úgy érzed, kiszolgáltatott helyzetbe kerülnél. (aztán lehet, hogy ez hiba, de én nem látom annak) Úgy gondolom, részemről megtettem sokmindent, rengeteg beidegződésemet elraktam egy mély fiókba, hogy még véletlenül se hasonlítsam össze az ex-szel, figyelem jellemét, alkalmazkodom amennyire még nem kellemetlen, igyekszem megérteni a világról alkotott képét, alapvetően megveszek érte, de sajnos vannak dolgok, amiket már nem tehetek meg, mert az önmagam, és életem megtagadása lenne, meg aztán nem is természetes, ha valaki túlzottan alárendeli saját magát a másikért.
Remélem sikerül 'megbeszélni', átrágni, és levonni a konzekvenciát.
Hullócsillagot láttam a minap, kívántam is egyet. Azt, hogy jó sokáig legyünk együtt!!! (ugyanis tényleg megveszek érte...)