Ráfoghatod a hosszú télre, hogy megőrjítettétek egymást. Indokolhatod azzal, hogy össze kell rázódni, és ez időbe telik. Sok sok magyarázatot találhatsz éppen aktuális kérdéseidre. Jó, hogy az ember megtanulta betűkkel kifejezni magát, és hogy vannak Barátai, akik meghallgatják. A rengeteg kétség, és érzelmi hullámzás után szerintem kezdünk összecsiszolódni. Tegnap este 8-kor spontán Normafához felbringáztunk, egymást átölelve tátott szájjal bámultuk a lélegzetelállító kilátást, lefelé a fogaskerekűn viccelődtünk, nevetgéltünk, Margitszigeten tekerve beszélgettünk, és először éreztem, hogy a 'része' vagyok! Tervezi a nyarat. Velem. Visszatalált Istenéhez. Csupa jó dolog történik vele azóta. Ámen.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése