Van az a nagyon közhelyes mondás, miszerint ha igazán szereted, elengeded. Számomra most jött el ennek az ideje. Nem kínlódom tovább, nincs kedvem (sem energiám) egy 40 éves emberkét megnevelni, mostmár az sem tart vissza, hogy szerelmes vagyok belé, de veszettül.
Átmentünk a minap hozzájuk ebédelni...Anyós nem volt otthon, kaja 4 féle, válogathattunk...tanakodva, mit egyen, benyúlt a szekrénybe, kivett magának egy tányért, szedett kaját, betette a mikróba, én meg ott álltam mögötte... azon gondolkoztam, szembesítsem-e saját bunkóságával, vagy hagyjam a picsába az egészet, mert ez már csak hab azon a bizonyos tortán, amit hónapok óta tuszkolok lefelé a torkomon. Utóbbi mellett döntöttem.
Vannak dolgok, amiket nem kell erőltetni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése